Tenyésztők és felelősség vállalás

Kit nevezünk jogilag tenyésztőnek Magyarországon?

A macskatenyésztő jogilag az, aki:

• Szándékosan párosít macskákat

• Kölyök eladásából bevételhez jut

• Állatvédelmi és tenyésztési szabályokat betartja

További meghatározás:

• Csak az számít hivatalos tenyésztőnek, aki törzskönyvezett, regisztrált tenyészetet működtet valamelyik elismert magyar/európai macskatenyésztő szervezetnél (pl. FIFe – MFE, WCF, TICA stb.).

• Aki törzskönyv nélkül szaporít, az jogilag szaporító, nem tenyésztő.

• A tenyésztőnek állatvédelmi és egészségügyi előírásokat kell betartania (Chip, oltások, tartási körülmények).

Milyen vizsgálatokon kell átesnie a tenyészállatoknak?

Szabály szerint:

• Egészségügyi alkalmasság igazolása, vagyis állatorvosi vizsgálat.

• Kötelező oltások megléte.

• Fajtaspecifikus genetikai szűrések (nem törvény írja elő, hanem szakmai követelmény, de elmulasztása miatt felelősségre vonható).

Gyakorlatban elvárható:

1. Fajtaspecifikus genetikai szűrések

(Brit pl.: PKD genetikai, HCM szívultrahang)

2. Állatorvosi alapvizsgálatok

• Teljes fizikális vizsgálat

• Fogazat, szem, fül, szív, tüdő, ízületek stb.

3. Korlátozás tenyésztésre, ha beteg

• Ha örökletes betegség igazolt → nem tenyészthető

Milyen követelményeknek kell megfelelnie a VÁSÁRLÁSRA kínált kiscicának? (Magyarország)

Kötelező:

• Chippel megjelölt

• Oltási könyvvel rendelkezik

• Minimum 1 kombinált oltás (lehetőleg 2)

• Féregtelenítve

• Legalább 12 hetes (8 hét előtt kiadni jogsértő)

• Szerződés – írásban

Nem kötelező, de normális tenyésztőnél alap:

• Származási lap (törzskönyv)

• Állatorvosi igazolás

• Oltási protokoll nyomon követhető

• Szűrések dokumentumai bemutathatók

• A kölyök szocializált, szobatiszta, stabil idegrendszerű

Mit NEM köteles vizsgálni a tenyésztő?

(A félreértések elkerülésére)

• Allergiák (nem lehet előre vizsgálni)

• Asztma

• Később kialakuló környezeti betegségek

Összefoglaló röviden

• Tenyésztő = regisztrált, törzskönyvezett, egészségügyi és állatvédelmi szabályokat betartó személy.

• Szaporító = nem regisztrált, nem törzskönyvez, nincs egészségügyi háttér → jogilag nem tenyésztő.

• Kölyök átadás = minimum 12 hetesen, oltásokkal, chippel, szerződéssel.

Az alábbi felsorolás a magyar jog, a fogyasztóvédelmi szabályok, valamint a macskatenyésztésben bevett gyakorlat alapján mutatja, milyen betegségek vagy hibák esetén vonható felelősségre a tenyésztő Magyarországon.
Kizárólag olyan esetek szerepelnek, ahol a hiba örökletes, veleszületett vagy az eladáskor már fennállt, és bizonyítható, hogy a tenyésztő felelőssége felmerül.

BIZTOSAN a tenyésztő felelősségi körébe tartozó betegségek / hibák

1. Örökletes szívbetegségek

• HCM (Hypertrophiás cardiomyopathia) — különösen olyan fajtáknál, ahol kötelező/ajánlott szűrés van

• Veleszületett szívfejlődési rendellenességek

• Szívbillentyű fejlődési hibák

2. Örökletes szemészeti betegségek

• PRA (Progresszív retina atrófia)

• Veleszületett szemfejlődési rendellenességek (mikroftalmia, kolobóma stb.)

• Örökletes szürkehályog

• Entropium (szemhéj befelé fordulása), ha örökletes jelleg igazolható

3. Örökletes neurológiai betegségek

• SMA (Spinal Muscular Atrophy – pl. Maine Coon)

• Veleszületett epileptiform betegségek

• Idegrendszeri fejlődési rendellenességek

4. Örökletes csont- és ízületi betegségek

• HD (csípőízületi diszplázia)

• Patellaficam (térdkalácsficam), ha öröklött jellegű

• Törpeség, csontfejlődési rendellenességek

• Fajtára jellemző csontozati hibák, amelyek örökletesek

5. Örökletes vesebetegségek

• PKD (Policisztás vesebetegség – perzsa, brit stb.)

• Örökletes vesefejlődési rendellenességek

6. Örökletes májbetegségek

• Portoszisztémás sönt (veleszületett máj-vérkeringési rendellenesség)

7. Örökletes vérképzőszervi / anyagcsere betegségek

• Örökletes hemolitikus anémia formái

• GM1/GM2 gangliozidózis (lysosomális tárolási betegség)

• Egyéb genetikai anyagcserezavarok

8. Bőr- és kötőszöveti örökletes betegségek

• Hajlam extrém bőrérzékenységre, veleszületett bőrfejlődési zavar (nem allergia!)

• Ehlers–Danlos-szindróma (bőr túlzott nyújthatósága, kötőszöveti gyengeség)

Felelősségre vonható a tenyésztő, ha az ÁTADÁSKOR már fennállt a hiba

9. Fertőző betegségek, ha bizonyíthatóan már átadáskor jelen voltak

• FIP (macskák fertőző hashártyagyulladása) – ha azonnal tünetes vagy pozitív volt

• FeLV

• FIV

• Panleukopenia

• Súlyos, tenyészetben már futó parazitás fertőzés (Giardia, Tritrichomonas, erős orsóféreg-fertőzöttség)

10. Veleszületett testi rendellenességek

• Nyitott szájpad (farkastorok)

• Köldöksérv (örökletes formája)

• Farokcsigolyák fejlődési rendellenességei (nem minden fajta esetén hiba)

• Mellkasdeformitások (pl. pectus excavatum)

Jogilag problémás — felelősségre vonható, ha bizonyítható

11. Genetikai hibákra való tudatos fedeztetés

• Ha a tenyésztő olyan párosítást végez, amelyről tudható, hogy genetikai betegséget hordoz

• Ha a szűrések elmulasztása miatt örökletes hiba kerül a kölykökbe

12. Hamis vagy megtévesztő adatok

• Hamis származási lap

• Más apától származó kölykök

• Betegség eltitkolása

• Nem valós oltási könyv vagy “kozmetikázott” oltási időpontok

Amikor biztosan NEM vonható felelősségre

(Ide csak a tisztázás kedvéért)

• Allergiák (étel vagy környezeti) → genetikai hajlam lehet, de jogilag NEM köthető a tenyésztőhöz

• Később kialakuló betegségek, amelyek nem veleszületettek

• Környezeti eredetű betegségek

• Táplálási, tartási, stressz vagy baleset okozta problémák

Magyarországon jelenleg Nincs olyan jogszabály, amely kötelezően előírná a kiscicák genetikai vagy fertőző betegségekre történő szűrését.

 

Nem kötelező vizsgálatok kiscicáknál Magyarországon

PKD genetikai vizsgálat

HCM szívultrahang

Egyéb genetikai mutációk

FeLV gyorsteszt

FIV gyorsteszt

FIP laborvizsgálat

Oltáson kívüli laborvizsgálatok

Tehát ezeket jogilag nem kell elvégezniük a tenyésztőknek, és nem is kérhető rajtuk számon kötelezettségként.

Mi az, ami kötelező?

chippel való megjelölés

kombinált oltás (legalább 1, normális tenyésztőnél 2)

féreghajtás

oltási könyv

minimum életkor az átadáskor → 12 hét

adásvételi szerződés (jogi értelemben ez teszi rendezetté az átadást)

Mi az, ami szakmailag ajánlott, de nem kötelező?

PKD genetikai szűrés

HCM szívultrahang (szülőkön)

FeLV/FIV teszt (főleg nagyobb tenyészetekben)

Egyéb örökletes betegségszűrések

Ezek elmulasztása miatt nem büntethető a tenyésztő, csak etikai kérdés.

Jogi lényeg 

A tenyésztő csak akkor felelősségre vonható, ha:

 rejtett hiba volt, amely az eladáskor már fennállt és ennek eltitkolása vagy nyilvánvaló figyelmen kívül hagyása történt.

Ha egy betegség nem volt bizonyítható az átadáskor, vagy nem is vizsgálható rutinszerűen, akkor jogilag nem terheli felelősség.

Összefoglalva egyszerűen:

-Genetikai szűrések nem kötelezők.

-FIV, FeLV, FIP teszt nem kötelező.

Felelősség emiatt nem állapítható meg.Ezek elmaradása nem törvénysértés.

Örökletes-e a macska allergia?

• Genetikai hajlam létezik, vagyis bizonyos egyedek örökölhetnek nagyobb hajlamot allergiára (főleg atópiára – környezeti allergiák).

• Az allergia maga nem közvetlenül öröklődik, csak a hajlam.

• A környezeti és ételallergia kombinációja is lehet részben genetikai, részben környezeti eredetű.

• Teljesen egészséges szülők mellett is születhet allergiára hajlamos kölyök.

Felelős-e a tenyésztő, ha allergiás lesz a macskám?

Általában nem vonható felelősségre, ha:

• a szülők egészségesek voltak,

• nincs ismert allergiás probléma a vérvonalban,

• a kölyök egészségesen került átadásra,

• az allergia hónapokkal/évekkel később jelentkezik (ez a leggyakoribb).

A genetikai hajlam rejtetten is jelen lehet, amit a tenyésztő sem tud kimutatni (nincs rá hivatalos genetikai teszt).

Mikor vonható felelősségre a tenyésztő Magyarországon?

Csak konkrét, bizonyítható esetekben:

• Ha eltitkolt örökletes betegséget, amiről tudnia kellett (allergiára ez ritkán alkalmazható).

• Ha nem az igazolt szülőktől származik a kölyök (származási lap hamisítása).

• Ha beteg állatot adott el, és a hiba már az átadáskor bizonyíthatóan fennállt.

• Ha szerződésben vállalt garanciát, és azt megszegte (például egészségügyi garancia bizonyos betegségekre).

• Ha állatkínzást vagy állategészségügyi normák megsértését bizonyítják a tenyészetben.

Mikor NEM felelős a tenyésztő?

• Ha az allergia csak később jelentkezik (tipikusan 6 hónapos – 2 éves kor körül).

• Ha a szülők és a vérvonal dokumentáltan egészséges.

• Ha az allergia környezeti tényező miatt alakul ki (pl. poratka, pollen, tisztítószer, bizonyos táplálékösszetevők).

• Ha az allergia nem minősül olyan rejtett hibának, amely az eladáskor már bizonyíthatóan fennállt.