Hivatalosan nincs olyan diagnózis, hogy „autista macska” – az állatorvosok és etológusok nem használják ezt a kifejezést a szakirodalomban.
Viszont van olyan, hogy macskánál megjelennek autizmushoz hasonló viselkedési tünetek:
-társas kapcsolatok kerülése
-ismétlődő mozgások
-fokozott érzékenység hangra, fényre, érintésre
-erős ragaszkodás a rutinhoz
Ezek nem ugyanazt jelentik, mint az emberi autizmus, hanem általában:
-idegrendszeri fejlődési rendellenesség
-trauma
-szocializációs hiányosság
-vagy más neurológiai betegség következményei.
A „macska autizmus” inkább laikus, interneten elterjedt elnevezés ezekre a jelenségekre, nem hivatalos diagnózis.
Az állatorvosi szaknyelv inkább „atipikus viselkedés”, „neurodivergens macska” vagy „fejlődési viselkedészavar” kifejezést használ.
Az egyik ok, amiért a „macska autizmus” kifejezés megtévesztés, hogy a felsorolt viselkedések nagy része teljesen normális macskás viselkedés is lehet, nem feltétlenül jelez betegséget.
A macskák alapból:
-önállóbbak, mint a kutyák
-gyakran kerülik az idegeneket
-ragaszkodnak a megszokott környezethez
- hajlamosak ismétlődő viselkedésre (pl. ugyanazon az útvonalon járkálás).
Ha ezeket emberi mércével értelmeznénk, úgy tűnhet, hogy „minden második macska autista”, pedig a legtöbb esetben ez csak fajspecifikus normál viselkedés.
A különbség ott van, hogy az „autizmusszerű” állapotoknál a tünetek szélsőségesek, állandóak és rontják a macska alkalmazkodóképességét vagy életminőségét.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése