Összetevők listája → Ez azt sorolja fel, miből készült az eledel.
Ha ott látod, hogy „ásványi anyagok”, az azt jelenti, hogy a gyártó adott hozzá egy ásványi premixet (egy por vagy granulátum keverék, amiben sokféle ásványi anyag van).
Ez lehet természetes (pl. mészkőpor, tengeri só, foszfátok) vagy szintetikus formában. Ilyenkor nem bontják ki, mi van benne, mert jogilag nem kötelező — elég az általános megnevezés.
Adalékanyagok listája → Itt viszont szabály szerint részletesen fel kell tüntetni, hogy pontosan milyen ásványi anyagokat és mennyi került az eledelbe. Itt találod a kalciumot, foszfort,nátriumot,mikroelemeket,vitaminokat.
Tehát a „ásványi anyagok” az összetevőknél inkább egy alapanyag címke (gyűjtőfogalom),
a részletek pedig az „adalékanyagok” résznél vannak lebontva.
Mit takarhat konkrétan?
Az összetételben ezek lehetnek benne (nem feltétlenül mind egyszerre, de a legtöbb jó minőségű tápban több is szerepel):
Kalcium (Ca) – csontok, fogak egészsége
Foszfor (P) – sejtműködés, csontok
Magnézium (Mg) – izom- és idegműködés
Kálium (K) – szívműködés, elektrolit-egyensúly
Nátrium (Na) – folyadékháztartás
Vas (Fe) – vérképzés
Cink (Zn) – bőr, szőr egészsége
Réz (Cu) – enzimek működése
Mangán (Mn) – anyagcsere-folyamatok
Jód (I) – pajzsmirigyműködés
Szelén (Se) – antioxidáns hatás, immunrendszer
Miért nem írják ki külön-külön mindig?
Az EU takarmányozási szabályai engedik, hogy ezeket összefoglalva írják „ásványi anyagok” vagy „mineral substances” néven, főleg ha a mennyiségük a normál tápérték-kiegészítés része, nem pedig fő összetevő.
A részletes lebontást a „Analitikai összetevők” táblázatban találod (pl. nyershamu, Ca, P), vagy a gyártó honlapján.
Ásványi anyagok és nyomelemek, amire a macskának tényleg szüksége van
A macska obligát húsevő, tehát sok mindent az állati eredetű táplálékból fedez, de a tápokban kiegészítik
Makroelemek (nagyobb mennyiségben kellenek):
Kalcium (Ca) – csont, fog, ideg- és izomműködés
→ Gyakori forrás: kalcium-karbonát, dikalcium-foszfát
Foszfor (P) – energia-anyagcsere, csont
→ Forrás: dikalcium-foszfát, monokálcium-foszfát
Kálium (K) – szív, idegek, izmok
→ Forrás: kálium-klorid, kálium-citrát
Nátrium (Na) – folyadékháztartás, idegműködés
→ Forrás: konyhasó (NaCl)
Magnézium (Mg) – enzimek, izomműködés (túl sok → húgyúti kövek!)
→ Forrás: magnézium-oxid, magnézium-szulfát
Nyomelemek (kis mennyiségben kellenek):
Vas (Fe) – vérképzés
→ Forrás: vas-szulfát, vas-fumarát
Cink (Zn) – bőr, szőr, immunrendszer
→ Forrás: cink-oxid, cink-szulfát
Réz (Cu) – pigmentek, enzimek
→ Forrás: réz-szulfát, réz-glükonát
Mangán (Mn) – csont, enzimek
→ Forrás: mangán-oxid, mangán-szulfát
Jód (I) – pajzsmirigy
→ Forrás: kálium-jodid, kalcium-jodát
Szelén (Se) – antioxidáns enzimek
→ Forrás: nátrium-szelenit
Citrátsók és karbonátok szerepe
Ezek több okból kerülnek a tápba:
-Kalcium-karbonát – kalciumforrás és savkötő
-Kálium-citrát / nátrium-citrát – a vizelet pH-ját szabályozza, csökkenti a húgykövesség esélyét
-Magnézium-karbonát / cink-karbonát – ásványi forrás + pH-hatás
-Kalcium-citrát – könnyebben hasznosul, mint a karbonát
Mi nem kellene túl sokban (vagy egyáltalán)
-Túl sok magnézium → struvitkövek kockázata nő
-Túl sok nátrium → szívproblémás vagy vesebeteg macskának nem jó
Technológiai adalék ásványi sók (pl. nátrium-metabiszulfit, alumínium-szilikát) → ezek nem a macska miatt vannak, hanem állag- vagy színmegőrzésre
Olcsó töltelékásványok (pl. kalcium-szulfát) → olcsó Ca-forrás, de nem mindig ideális a biológiai hasznosulása
Fontos arányok
Nem csak a jelenlét számít, hanem a
Ca:P arány, ami optimálisan kb. 1,1–1,2 : 1 legyen.
Ha felborul (pl. túl sok foszfor, kevés kalcium), az hosszútávon csont- és vesegondokat okozhat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése