FORL (Feline Odontoclastic Resorptive Lesions) – magyarul: macskák fog felszívódása
A betegség leírása
A FORL (korábban „feline odontoclastic resorptive lesion”, ma gyakran „tooth resorption” vagy „fogfelszívódás”) egy fájdalmas, progresszív szájüregi betegség, fogelváltozás,amelyben az odontoclastok (felszívó sejtek) a fog cementumát, dentinjét és végül a koronát is lebontják (sejtszinten lebontja) .
Napjainkban a házimacskák akár kétharmadát is érintheti ez az elváltozás .
A FORL a macskák egyik leggyakoribb, de fájdalmas fogászati betegsége, melynek korai felismerése és időben elvégzett fogstrakciója biztosítja a beteg komfortját és megelőzi a szövődményeket.
Történelmi áttekintés és fejlődés
A legrégebbi, 800 éves cica csontvázakon is találtak FORL-nyomokat, igazolva a betegség régi jelenlétét .
Korai leírások: Hopewell-Smith már az 1920-as években részletesen ábrázolta a premoláris reszorpciót mikroszkóp alatt .
Prevalencia növekedése: a házimacskák élettartamának kitolódása miatt gyakoribbá vált a felismerés az 1960-as évektől .
Az első esetleírások 1970-es években jelentek meg.1990-es évektől kezdve FORL néven ismert.Azóta is jelentős kutatások folynak a pontos etiológia és megelőzés megértésére.
Ma már gyakran előfordul, főként középkorú és idős macskáknál (~50–70%-os gyakoriság).
Eredete és kialakulása
A pontos ok ismeretlen
Feltételezett okok:
-Idiopátiás jelleg: a Type 2 formák többsége ismeretlen eredetű.
-Helyi tényezők: parodontális gyulladás, cytokinek felszabadulása odontoclast-migrációt idéz elő.
-Étrendi faktorok: D-vitamin túladagolás, kalciumhiány, nyers máj, ivóvíz összetétele rizikót jelenthet .Vitamin- és ásványianyag-eltérések. (pl. D-vitamin, kalcium-foszfor arány)
-Genetikai hajlam: bizonyos fajták (pl. sziámi, abesszin, brit rövidszőrű, maine coon, perzsa)
gyakrabban érintettek .
-Krónikus gyulladás (gingivitis, periodontitis)
-Mechanikai stressz a fogon
-Védő zománcréteg hibája
-Vírusfertőzések (calici, FIV, FeLV – egyes kutatások szerint)
A mechanizmus és a folyamat menete
Normálisan az odontoclast sejtek csak tejfogak felszívódásakor aktívak.
FORL esetén ezek kórosan újra aktiválódnak, és a maradó fogak dentinjét is lebontják.
A reszorpció a foggyökér vagy a fognyak területéről indul.(foggyökeret „eszik” fel)
A betegség típusai:
Gyulladásos és idiopátiás formák:
Type 1: lokális gyulladás (pl. parodontitis) indukálta gócos reszorpció.
Type 2: gyulladás nélkül, széleskörű gyökérfelszívódás, oka ismeretlen; feltehetőleg a gyökér védő hámjának sérülése és/vagy túlzott D-vitamin bevitel játszhat szerepet .
Fájdalom gyakran csak előrehaladott esetben észlelhető.Gyakran több fog is érintett egyszerre.
A betegség folyamata
1. Cementum- és dentinvesztés a fognyak tájékán.
2. Pulpa Burok áttörése, amely után a reszorpció a dentin hasadékon át terjed a koronára.
3. Enamel aláhúzódása és végül koronatörés.
4. A felszívódott fogszövet helyén csont- vagy cementumszerű szövet képződik .
Diagnosztika és felismerés
Klinikai tünetek:
-Étkezési nehézség
-nyáladzás
-fejrázás
-Étvágytalanság
- válogatós evés
-Fájdalom nyomásra az állkapocsnál
Klinikai vizsgálat:
-sokszor csak fogkő
-ínyvérzés vagy diszkomfort jelei (pl. étvágycsökkenés) utalnak rá .
A gazdi észlelhet:
-vörös íny
-íny megduzzadás
-íny kinövés a fogon
- rágási nehézség
-nyálömlés
- testsúlycsökkenés
- néha szabad szemmel is látható kráterek a fognyaknál.
Állatorvosi vizsgálat:
Szájvizsgálat szedáció alatt
Fogászati röntgen: elengedhetetlen a gyökér részek és belső struktúrák reszorpciós károsodott állapotának felméréséhez és a Type 1 vs. Type 2 elkülönítéséhez .
FORL szabad szemmel gyakran nem látható a korai fázisban
Kezelése és gyógyítása
Gyógyíthatatlan: a reszorpció visszafordíthatatlan.
Kezelési lehetőségek:
Érintett fog(ak) eltávolítása a fájdalom megszüntetésére.
A típusától függően:
1-es típusnál: teljes foghúzás gyökerekkel.
2-es típusnál: gyakran csak a korona eltávolítása (a gyökér már reszorbeálódott).
Gyógyszeres kísérlet: alendronát (biszfoszfonát) fogfelszívódástgátló hatásának pilot vizsgálatai ígéretesek, de nem helyettesítik a foghúzást .
Fogrestauráció nem ajánlott, mert a szöveti lebontás a korona alatt is folytatódik.
Fájdalomcsillapítók: NSAID, opioid származékok a műtét előtt/után.
Rendszeres szűrés: éves fogászati vizsgálat.
Megelőzés
Jelenleg nincs 100%-os prevenció, de az alábbiak segíthetnek:
-Rendszeres fogászati szűrés (évente legalább egyszer, 5 éves kor felett félévente)
Időszakos röntgen: 3 éves kor felett kétévente ellenőrző kemoradiográfiai vizsgálat.
-Szájhigiénia fenntartása: heti fogmosás (macskákra fejlesztett fogkrémmel), szájfertőtlenítők,
-Megfelelő táplálás: fogkoptató hatású száraz tápok, fogtisztító jutalomfalatok
Diéta: megfelelő kalcium–foszfor arány, kerüljük a túlzott D-vitamin-bevitelt.
-Gyulladás megelőzése: ínygyulladás kezelése, fogkő eltávolítás évente
-Genetikailag hajlamos fajták rendszeres szűrése
-Rágójátékok: rágókarom, amely mechanikusan tisztítja a fogfelszínt.
Kutatás
Számos állatorvosi egyetem és kutatóintézet foglalkozik a betegség genetikai, immunológiai, és hormonális hátterének felderítésével.
A dentális röntgentechnika fejlődése (digitális intraorális röntgen) segít a pontosabb diagnosztikában.
Jelenleg is kutatják:
Etiopathogenesis tanulmányok: radio klinikai és hisztológiai vizsgálatok feltárták az odontoblastok szerepét és a gyökérvédő barrier sérülését .
Gyógyszeres kísérletek: alendronát, D-vitamin-szabályozás, biszfoszfonát kezelés hatásosságának pilot vizsgálatai .
Klinikai epidemiológia: nagy eset sorozatok alapján nő a reszorpció kockázata életkorral, parodontitis meglétével és fajta tulajdonságokkal .
Megjegyzések
Megjegyzés küldése